Reloaded, mert már harmadszorra írom a bejegyzést… A WordPress eddig nem akarta engedni, pedig olyan szép, nem? Hátha most…
A hétvégén az unokaöcsikre vigyáztam és vártuk a Mikulást is miközben a szüleik karácsonyi ajándékok után szaladgáltak. Ilyenkor mindig megnézünk egy mesefilmet is, ezúttal a Kung Fu Pandára esett egybehangzóan a választás. (Bevallom, én is szeretem.) A kicsik annyira lelkesek voltak, hogy kitalálták, olyat szeretnének ebédelni, amit a Kung Fu Panda is eszik! Na, ez volt ám a feladvány a javából!
Szeretem én a távol-keleti konyhát, nagyon is szeretem, de milyen olyan ételt készíthetnék két kisgyereknek ami távol-keleti(es) is (tehát akár Kung Fu Panda is megenné), de azért nem túl idegen az íze? Hát, a csípős szecsuáni nem ez a műfaj… Aztán eszembe jutottak jobbnál-jobb fűszeres curry-k és nagy kedvencem, a sushi is, de hát Kung Fu Panda nem eszik ilyeneket… Aztán bevillant, hogy Ázsiában rengeteg féle „tészta egytál” van, ami leves sok-sok tésztával („noodles”) és zöldségekkel, husival. Nem is levesek ezek, sokkal inkább egytálételnek nevezném őket, mert a sok levesbetét miatt nagyon tartalmasak. Azonnal tudtam, hogy valami ilyesmit kell készítenem! És hogy biztosan ne maradjunk éhen, csináltam még olyan gombócokat is, amilyeneket a panda eszik a filmben. Óriási sikert aratott mind a leves, mind a gombóc! A nagyobbik fiú annyira lelkes volt, hogy pálcikával ette a levest (ahogy az dukál)!
Most csak a leves receptjét írom le, azzal a kikötéssel, hogy nincs konkrét recept. Mivel szeretjük az ázsiai konyhát, friss gyömbér, szójaszósz, szezámolaj (isteni az illata!) és szárított shiitake gomba szinte mindig van itthon. Szójacsíra is gyakran. Ezen kívül került a levesbe bok choy is, ami helyettesíthető kínai kellel, vagy kelkáposzta levelekkel. A levesben a barnás színű tészta hajdinalisztből készült „szoba”, amiről már korábban itt írtam. Üvegtésztával, instant mie tésztával is helyettesíthető. A zöldségek aránya is szabadon variálható, egy a lényeg; a zöldségek maradjanak félig nyersek, roppanósak! Vigyázzunk, hogy ne essenek össze! A leves percek alatt összedobható és igazi színkavalkád ebben csúnya, téli időben!
Hozzávalók (kb. 3-4 adaghoz):
– 10-15 dkg csirkehús, hosszú csíkokra vágva vékony csíkokra vágott piros kaliforniai paprika
– gyufaszál nagyságúra vágott sárgarépa
– 1 köteg szoba tészta (kb. 8 dkg) kifőzve
– fél maréknyi szójacsíra
– 1 púpos tk friss, reszelt gyömbér
– 1 bok choy (zöld része 2 cm-es darabokra vágva, fehér része felcsíkozva)
– 1-2 shiitake gomba, forró vízbe fél órára beáztatva, felcsíkozva
– 8-10 dl víz+1 leveskocka+a gomba áztató leve
– 2-3 ek+1 mk szójaszósz
– 1-2 ek olaj
A tálaláskor pár csepp szezámolaj és felkarikázott csemege hagyma ( a zöldje is finom!).
Az „alaplé” és a levesbetét párhuzamosan készül ezért
Nem vagyok leveskocka párti, de most igazán jól jött a gyerekek miatt. Nem a leves (vagyis az alaplé) dominált a az ételt, ez fontos, mert ha a leves dominál, olyan, minth egy furcsa húslevest ennénk. Ha magamnak készítettem volna, japán alaplével készítem és még pici csípőset és foghagymát is tettem volna a levesbe. De így is finom volt! Nagy sikert aratotta gombócokkal együtt.
Gyere és látogass el a Facebook oldalamra vagy kövess az Instagramon és a Pinteresten.