A bibimbap (koreaiul:비빔밥, japánul:ビビンバ) egy fantasztikus koreai étel, nagyon szeretem! Szeretem, mert gyakorlatilag a “feltét” szabadon variálható. Bármit beletehetünk, ami a hűtőben van (persze, attól függ, hogy általában mit rejt a hűtőnk), szóval “hűtő-takarító” ételnek is tekinthetjük. Ha a húst kihagyjuk, máris vegetáriánus ételt varázsolhatunk belőle (ebben az esetben gazdagíthatjuk néhány szelet tofu-val).
Egy koreai ismerősöm mesélte, hogy Koreában a bibimbap tényleg egy hétköznapi, viszont annál népszerűbb étel. A koreai konyhára (is) jellemző, hogy a főétel mellé többféle párolt zöldséget is fogyasztanak. Másnap a maradék zöldségeket ráhalmozzák egy tálka forró, gőzölgő rizsre, megbolondítják egy kis kanál gochujang-nal (koreai paprika paszta) esetleg paprika pasztát tartalmazó szósszal, az egészet összekeverik, és már lehet is kanalazni a finom, fűszeres, zöldséges egytálételt! (Kanalazni, mert ezt az ételt általában kanállal eszik.) A nagyobb étvágyúak egy tükörtojással is gazdagíthatják, és vigyázat! A tojást csak az egyik oldalán süssük, ott se sokáig; a sárgája maradjon híg; ez különösen krémessé és lággyá varázsolja a rizst és a zöldségeket!
Életem első bibimbap-ját egy-akkor még- Budapesten élő koreai lány készítette nekem és egy hagyományos magyar leveses tányérban tálalta; mit sem veszítve ezzel az élvezeti értékéből. Aztán Japánban, egy hirtelen ötlettől vezérelve, az egyik étteremben bibimbap-ot rendeltem, és jaj! Majdnem baleset lett a vége!!!! Azért, mert éttermekben ezt az ételt ilyen, tűz forróra melegített nehéz kőedényekben szervírozzák:
Az edény annyira forró, hogy amikor a pincér kihozza, akkor még egy-két percig sistereg az edény, ha a falához hozzányomjuk a zöldségeket! A képen látható tojás nyers ugyan, de az edény falához terelgetve megsül. Ebben az edényben az a legjobb, hogy az aljára mindig öntenek néhány csepp szezámolajat, arra jön a rizs. Azok a rizsszemek, amelyek közvetlenül érintkeznek az edénnyel kicsit megpirulnak-megsülnek és a szezámolaj isteni illatot, aromát kölcsönöz az ételnek!
Na, de akkor jöjjön a mai esti bibimbap.
Felülről, az óramutató járásával megegyező irányban:
1. párolt cukkíni csíkok pirított szezámmaggal és szezámolajjal
2. blansírozott roppanós sárgarépa csíkok
3. shimeji gomba (a levesben főtt)
4. blansírozott friss spenót
5. szójacsírás kimchi
6. pirított darált marhahús szójaszósszal fűszerezve
középen, a tükörtojás mellett koreai babpasztát (gochujang) tartalmazó szósz.
(És a sok finomság alatt a rizs.)
A feltétet szabadon variálhatjuk; sima gombával, laska gombával vagy shiitake-vel, kimchi helyett blansírozott szójacsírával, párolt kínai kellel is tálalhatjuk. A feltéteket megszórhatjuk pirított szezámmaggal is. (Én a cukkínihez és a darált húshoz zúzott fokhagymát is adtam.)
(A koreaiak egy kanálka paprika pasztával tálalják és eszik, de az magában nekem túl csípős lett volna, ezért adtam még hozzá miszo-t, szójaszószt, mirint, vizet és egy csipet cukrot is. Ezért az egytálételért egy koreai étteremben biztosan egy halom pénzt elkérnének, holott otthon viszonylag olcsón előállítható.)
(Megjegyzés: Ennek a blognak kicsit az is a célja, hogy “fellibentsük a fátylat” a Magyarországon még nem annyira elterjedt távol-keleti konyhákról, legfőképpen a koreai és a nagy kedvenc japán konyháról. Ezekről a konyhákról szóló bejegyzéseink kicsit ismeretterjesztő-jellegűek is és reméljük, hogy néhány embert isnpirálnak majd, hogy megkóstoljanak távol-keleti ételeket is.)
Gyere és látogass el a Facebook oldalamra vagy kövess az Instagramon és a Pinteresten.
nnna, megleltem – és úgy látom, meglehetőst nagy az átfedés a két írás közt 🙂