Wannabe Chef

Chilis-gyömbéres paradicsomlekvár, paprikalekvár, chilis őszibarack szósz

Nem is olyan régen még fel sem merült volna bennem a befőzés gondolata. Ez nekem olyan anyukás-magymamás, egész napos, nagy felfordulással járó elfoglaltság. Anyukám szerint a befőzéshez sok hely és idő kell. Nos, elmondhatom, hogy nálam mindkét feltétel hiányzik! Tudom, sokan főztek már be városi lakások konyhájában, de az ugye mégsem ugyan az a feeling, mint amikor egy kertes házban, tetejére állítva a konyhát iszonyatos mennyíségű lekvárt főzünk.Viszont a múlt héten kedvet kaptam néhány pikáns lekvár elkészítéséhez és időmhöz, valamint a helyhez igazítva az adagokat készítettem pár üveggel ezt-azt.

Mivel csak konyhai kísérletnek indult az egész, kis mennyiségekkel dolgoztam. (Így vállalaható volt az egész befőzési projekt és a konyhában sem lett nagy rumli.) Ezek a lekvárok nagyon jól passzolnak (sajtos) melegszendvicshez, sajtokhoz, sültekhez. Barátnőknek egy-egy kis üveggel agár gasztro ajándék is lehet.

1. Chilis-gyömbéres paradicsomlekvár

Ezt a lekvárt, ami valójában egy pikáns, sűrű paradicsomszósz Rakottkertnél láttam. Nagyon szeretem a blogját, jó receptjei vannak (nekem nagyon bejönnek), aki csak teheti, nézzen szét nála! Szóval, Rakottkert posztolta pár hete a chilis paradicsomlekvárt, ami azonnal beindította a fantáziámat és mindenféle zöldséglekvár, mindenféle ízkombinációban megjelent előttem, csak hát az idő….! De így is sikerült pár félét készítenem. Kicsit változtattam az eredeti recepten és a wannabe verzió így készült:

4 kis üveghez:

– 1,5 kg érett paradicsom

– 1 ujjnyi gyömbér lereszelve

– 1 ujjnyi chili paprika kimagozva, felaprítva (a SPAR-ban vettem)

– 6 ek halszósz

– 1 tk mozsárban összetört koriandermag+1 késhegynyi őrölt fahéj

– 8 gerezd zúzott fokhagyma

– 20 dkg nyírfacukor

– 2 dl almaecet

A paradicsomok héját lehúztam (ha pár percre forró vízbe tesszük, könnyen lejön a héja), szárvégüket kivágtam, feldaraboltam, majd botmixerrel pürésítettem egy lábasban. A paradicsompüréhez adtam az összes többi hozzávalót és lassú tűzön, időnként kevergetve lekvár sűrűségűre főztem (kb. 1 óra). Befőttes üvegekbe töltöttem, majd plédbe csavarva hagytam kihűlni. (Mi nem annyira szeretjük a csípőset, ezért csak 1 chilit, azt is kimagozva adtam a lekvárhoz. Jobb félni, mint megijedni, ugye?)

2. Paprikalekvár

Hozzávalók 4 kis üveghez:

– 1,5 kg kápia paprika

– 20 dkg nyírfacukor

– 1 narancs reszelt héja+1/2 narancs leve

-1 vaníliarúd kikapart magja

– 1 nagy csipet só

A paprikákat megmostam, megtöröltem, majd forró sütőbe (200-220 fok) tettem sülni. Akkor jó, ha a héja már barnul (de azért ne égjen meg). Ekkor a paprikákat kivettem a sütőből, beletettem egy tálba és lefedtem két réteg follpackkal. Miután langyosra hűlt, leöntöttem a levét, lehúztam a héját, a magokat eltávolítottam (ez elég macerás).

A paprika húsát botmixerrel pürésítettem, hozzáadtam az összes többi hozzávalót és lassú tűzön, kevergetve, kb. 20 percig főztem. Befőttes üvegekbe töltöttem és plédbe bugyolálva hagytam kihűlni.

Gyönyörű, élénk piros színe van!

 

3. Chilis őszibarack szósz

Ez pedig igazán pikáns lett; édes-savanyú, picit csípős szósz lett belőle. Ez is jól megy sült, grillezett húsokhoz, de sajtos melegszendvicsre is finom!

Hozzávalók 4 kis üveghez:

– 1,5 kg őszibarack

– 1 kimagozott chili felaprítva

– 20 dkg nyírfacukor

– 2 dl almaecet

– 1/2-1 ek só (először csak fél kanállal, aztán kóstoljunk!)

– 1 dzsemfix

A barack héját lehúztam, kimagoztam, húsát felaprítottam, majd botmixerrel pürésítettem. A püréhez kevertem a többi hozzávalónak kb. a 3/4-ét és lassú tűzön, kevergetve kb. 30 percig főztem. Közben kóstolgattam és még ízesítettem nyírfacukorral, ecettel, sóval. (Szívesen tettem volna még bele őrölt koriandermagot és fahéjat is, de megálljt parancsoltam magamnak! Majd legközelebb!) Hozzákevertem a dzsemfixet, 1 percig forraltam, majd üvegbe töltöttem, plédbe tekerve hagytam kihűlni…

 

A 4. projekt ajvár készítés volt. Imádom, bár a bolti (vagyis azok, amikhez eddig szerencsém volt) nem ízlettek annyira, mint a  házi. Ha megnézitek (a képen balról a legelső 4 üveg), a színe sokkal, de sokkal pirosabb, mint a boltié. És az íze! Az leírhatatlan! Igazából sok-sok ajvárrecept kering a neten, az enyém egy elég minimalista verzió, ezért nem is írom le. Jó lenne egyszer Szerbiában, egy igazi, vidéki ajvárfőzésen résztvenni!

Gyere és látogass el a Facebook oldalamra vagy kövess az Instagramon és a Pinteresten.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!