Tudom, ez most kicsit szentimentális lesz, de nekem igenis luxusnak számít hétköznap pihe-puha, langyos, frissen sült péksütit reggelizni itthon, a saját kis kuckómban. Ilyesmire leginkább soha sincs időm, örülök, ha a munkába rohanás előtt valamit gyorsan bekapok. Most viszont úgy adódott, hogy volt bőven szabadidőm + fél csomag párás levegőtől felpuhult Wasa (és 2 szelet penészes Bakonyi barna a zacskójában), úgyhogy kihasználva az ölembe pottyant szabadságot és a komornak ígérkező napot, elkészítettem ezeket a foszlós, puha, vajas tekercseket reggelire.
Biztosan nagyon sok országban van ilyen “zsömlécske”, vagy péksüti, vagy nem is tudom minek nevezhető, mert nálam csak vajas tekercs néven fut. Ez a recept Japánból származik, ahol バターロール, azaz “butter roll” (azaz vajas tekercs) néven fut. Annak ellenére, hogy Japánban nem tartoznak a hagyományos élelmiszerek közé a kenyér-, illetve péksütifélék, a japánok is esznek ilyesmit, sőt, vannak nagyon finom péktermékeik. Mondjuk pont ez a vajas tekercs nem tartozik a nagy különlegességek közé, de talán éppen egyszerűsége tette népszerűvé; szinte minden szupermarketben és olyan szállodában, ahol nemcsak japán reggelit szolgálnak fel, megtalálható.
Hasonló tésztából árulnak hosszú rudakat is, amit az egyik magyar munkatársam (egy japán tanulmányút alkalmával) elnevezett édes kiflinek! 🙂 A nehéz magyar ételekhez szokott marcona emberek hamar megéheztek a könnyű japán ételek után és olyankor mindig csak annyit mondtak: “Hé, menjünk az ABC-be édes kifliért!” Ezeket a rudakat tizes kiszerelésben árulták és a munkatársaim boldogan majszolgatták, az egyiknek mindig egy fél kilógott a szájából! 🙂
Dzsemmel, vajjal és mézzel (vagy éppen Nutellával) isteni! Érdemes kipróbálni, mi hétvégén biztosan repetázni fogunk belőle! Frissen a legfinomabb (bár nálunk soha sem fordult elő, hogy maradna belőle).
Vajas tekercsek
Hozzávalók (12 db-hoz):
– 30 dkg finomliszt
– 1 dkg cukor
– 8 dkg langyos víz+1-2 ek langyos tej
– 2 dkg olvasztott, langyos vaj
– 1 mk instant élesztő (most ez volt itthon)
– 1 csipet só
– 1 tojássárgája a tekercsek lekenéséhez
1. A langyos tej-víz keverékében feloldom a cukrot, hozzákeverem az olvasztott langyos vajat. Egy tálba szitálom a lisztet, a csipet sót és az instant élesztőt, jól elkeverem. Kis fészket csinálok a liszt közepébe, a fészekbe öntöm a nedves hozzávalókat, összekeverem a liszttel és szép, rugalmas, sima tésztává dagasztom. Letakarom, a duplájára kelesztem. (Én 50 fokos sütőben kelesztettem.)
2. A megkelt tésztát 12 egyenlő kis golyóra osztom (egyenként kb. 4,5 dekásak voltak). A kis golyókat kör alakúra kinyújtom, majd jobbról és balról elkezdem feltekerni a kör közepe felé haladva, a tekerés találkozásánál összecsípkedem a tésztát, majd kicsit gyúrom, hogy egy kb. 15 cm hosszú rudat kapjak.
3. A rudat tovább formázom: kinyújtom hosszában úgy, hogy a felső része kicsit szélesedjen. Nyújtás után egy kb. 25 cm hosszú (felül szélesedő) tésztacsíkot kapok. A széles résztől elindulva feltekerem, ahol a keskeny tészta véget ér, az a rész legyen majd alul.
4. Az így kapott tekercseket tepsibe teszem, letakarva ismét duplájára kelesztem. Végül lekenem tojássárgával és 180 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütöm (az én sütőmben 8-10 perc volt).
