Répás kelkáposztapüré

Nagyon hasznos könyvet vettem a vegán helyettesítőkről (korábban megjelent már, de most tudtam csak hozzájutni). Joni Marie Newman – Celine Steen: Vegán helyettesítők – Kedvenc ételeink állati eredetű összetevők nélkül. Részben olvasmányosan, részben pedig receptek formájában ír arról, hogy vegánként miért kerüljük el a tejet, sajtot, tojást, húst és más állati eredetű összetevőket illetve módszereket közöl, hogy receptek segítségével milyen “helyettesítőket” készíthetünk saját konyhánkban. 

Én magam nem vagyok vegán, de az utóbbi 4-5 évben rendszeresen készítek vegán ételeket, mivel Beni nálunk pici kora óta nem eszik húst, Gergő pedig csak kevés tejterméket. A vegán készételek elég kényelmesek, de mind a “vegán világ”, mind a főzési szokásaink és a lehetőségek is megváltoztak, ez nem okoz már nehézséget. Rengeteg vegán és nyersétel blog is olvasható már magyar nyelven is, sok jó szakácskönyv jelenik meg a témában itthon és sok vegán bolti termék és alapanyag is elérhető már egyre több helyen. Annak idején, amikor mi voltunk kisbabák, anyáink gond nélkül adták nekünk már pár hónapos korunkban a levest (hússal, fűszerekkel), és a tehéntejet is (ami “jót tesz a testnek”). Ma már ételallergia van, gluténérzékenység, gabonapép és növényi alapú plantbased táplálkozás. Én próbáltam tartani magam a fő irányelvekhez, és követni az ösztöneimet, mivel nincs két egyforma kisbaba. Leírom nektek, milyen könyveket olvastam, amikor a gyerekeim még egészen picik voltak és azt, hogy milyen elveket követtem, csak nagyvonalakban. Ezután következik egy babás recept és még néhány zöldségpüré kombináció, amit 6 hónapos kortól ajánlott adni a babáknak.

• Sokáig kerültem az allergiát okozó ételeket, az áfonyát, citrusféléket (hat hónapos kortól adhatóak), a mézet (egy éves korig), a dióféléket és olajos magvakat és a tojást. 
• Kerültem a lágy sajtokat is, és hat hónapos korukig a glutént tartalmazó ételeket.
• Amikor már tudtak ülni, minél hamarabb rászoktattam a kis etetőszékre őket, hogy együtt együnk. Náluk ez az időszak kb. 7-9 hónapos koruk körül jött el.
• A sűrűbb állagú, darabosabb ételek is arra késztették őket, hogy minél hamarabb meg tudjanak tanulni rágni.
• Ha nem voltak éhesek az evések idején, akkor csökkenteni kellett a tej- vagy tápszeradagot, és így jobban megéheztek a szilárdabb ételekre. (Így nem fogják visszautasítani azokat szilárdabb állaguk miatt.)
• Később a kis zöldségek jópofa falatkák lehetnek, amit kézben tudnak tartani.
• Ha már tudnak fogni a kezükben, ezek adhatóak nekik: hámozott alma, körte vagy banán, mag nélküli szőlő, szárított gyümölcsök, mazsola vagy sárgabarack, párolt vagy nyers zöldségek, sajt kockák, mini szendvicsek, rizslepény.
• Hasznos blog volt számomra hozzátáplálás témában Vida Ági Kismamablogja, ami rengeteg témában is segítséget nyújt kisgyerekes anyukáknak.
• Amikor a gyerekek válogatósak, vagyis nem kap meg minden fontos tápanyagot a szervezetük, érdemes arra figyelni, hogyan lehet ezeket helyettesíteni vagy pótolni. Készíthetők olyan ételek, ami hasonlít a “kedvencre” de mégis egészséges. Gyümölcsös fagyi, házilag gyümölcsjoghurt, turmixok, amik egészségesek és könnyek megehet vagy megihat a baba.
• A “teáztatást” nem vezettem be, teljesen szükségtelennek tartottam, csak bizonyos helyzetekben, például hasfájásra. Az instant bébiteák nem kimondottan jók, inkább a feketeteát nem tartalmazó gyümölcsteákat, vagy kamillateát, csipkebogyó teát vagy édeskömény teát és semmiképp sem túl gyakran.

Gyere és látogass el a Facebook oldalamra vagy kövess az Instagramon és a Pinteresten.