A chilis fügelekvártól a máklekvárig, a csipkebogyó szörptől a kakukkfű szörpig, de van még a kínálatban birsalma befőtt, almáspite dzsem és sok diabetikus termék is. Lang Zsuzsa, a Zsusska termékek megalkotója kézműves lekvárokat, befőtteket és szörpöket készít, a befőzéshez nem használ mesterséges adalékanyagokat és folyamatosan új termékekkel kísérletezik, közben két tinilányt nevel. Hihetetlen lelkesedéssel tölt el, amikor másoknak sikerül elérni azt a célt, amit egyszer megálmodtak. Felépíteni valami újat és végig vinni. Fogadjátok szeretettel a vele készült interjút.
Mutasd be röviden a Zsusska-t!
Kézműves lekvárokat, szörpöket, befőtteket készítek hagyományos eljárással. Nem használok tartósítószert, mesterséges adalékanyagokat, színezéket, aromát. Csak természetes dolgokat. Mindezt azért, mert igyekszem megőrizni a gyümölcsök valódi ízét. Kevés cukrot használok csak, nem úgy, mint szüleink vagy nagyszüleink. Szeretném leporolni ezt a nagymamás érzést, ami manapság körbelengi a befőzést. Megmutatni, hogy lehet ezt másképp is, újabb, modernebb köntösben.
Hogyan jött az ötlet, hogy ezzel foglalkozzál?
Nekem anyai ágról jött ez a „befőző gén”, anyukám kamrája például elképesztően nézett ki, és még néz ki ma is. Korábban egészen a plafonig sorakoztak a színes, változatos tartalmú üvegek. Befőzni legelőször 10 évesen az édesanyámmal főztem be, rögtön a sárgabarack lekvárral kezdtem. De az igazi elborulás akkor kezdődött, amikor az első pár üveg elajándékozott lekvár után a barátok kérték, hogy készítsek még, én meg csak szedtem, főztem, szedtem és főztem az újabb és újabb adagokat. Tulajdonképpen a lekvárokkal kezdődött minden, aztán jött a másik nagy szerelmem, a bodzaszörp és társai. A hárs, bodzabogyó, menta, citromfű stb. Ez nagyjából akkor volt, mikor a gyerekek kicsik voltak, és otthon voltam velük.
Valójában kénytelen voltam váltani. Korábban marketingesként dolgoztam egy lapkiadó cégnél, közel tíz évig. De onnan el kellett jönnöm, mert leépítés volt a cégnél, amibe sajnos én is beleestem. Sokáig keresgéltem állást, de nem találtam olyat, ami megfelelő lett volna számomra. Szörnyű egy időszak volt, mert haszontalannak éreztem magam. Ráadásul ekkor váltam el a férjemtől, és egyedül maradtam a lányokkal munka és férj nélkül. Kemény volt, de tudtam, hogy talpra kell állnom! És akkor megláttam egy pályázatot a munkaügyi központnál, ahol regisztrált álláskereső voltam. Nem haboztam, mert tudtam, hogy ez az, amit igazán szeretnék. Őstermelő lenni, és lekvárokat, szörpöket készíteni, a magam ura lenni! Felépíteni valamit, valami újat, egyedit, ami csak az enyém. Vettem egy kis gyümölcsöst a pályázaton elnyert pénzből, és elkezdtem otthon, a konyhámban lekvárokat készíteni a megtermett gyümölcsből. Aztán szörpöket, befőtteket is. Folyamatosan új termékeket kísérleteztem ki, új ízkombinációkat kreáltam, mert számomra ez jelentette a kihívást, amit élveztem, élvezek ma is, nagyon. Itt élhetem ki a kreativitásomat, amit korábban a munkám adott. Kitaláltam valamit, és megcsináltam. Az elejétől, a végéig.
Milyen nehézségekkel kellett megküzdened az induláskor?
A legnagyobb nehézség a pénzhiány volt. A pályázaton elnyert pénz épphogy elég volt a gyümölcsös megvásárlására, de kellett még vennem üvegeket, és pár eszközt stb. A szüleim szerencsére adtak nekem kölcsön, amit folyamatosan, szép lassan vissza is fizettem nekik. Aztán elkezdtem termelői piacokra járni, és ott értékesíteni. De folyamatosan új piacokat kellett keresnem, hogy több vevőhöz is eljussanak a termékeim. A legfőbb nehézségem az volt az első évben, hogy nyáron a termelői piacokon sok terméket tudtam eladni, de télen, a piacok ugyan nyitva voltak, de kevés vásárló jött el, kevés terméket tudtam értékesíteni és minimális bevételre tettem szert. És nem voltak tartalékaim. Ez sajnos még ma is gond, hogy a bevételek nem egyformán oszlanak el, nyáron több, télen kevesebb, vagy épp annyi, hogy a számlákra futja. De ez ezzel jár és már nem bánom, meg kell oldani ezt is, mint sok minden más problémát. Dolgozom rajta.
Hogyan tudod népszerűsíteni a Zsusska termékeket?
A legjobb, és amit a legjobban is szeretek a közvetlen értékesítés, a face-to-face kapcsolat. Termelői piacra járok márciustól egészen decemberig, minden vasárnap. Itt személyesen találkozhatok a vásárlóimmal, kóstoltathatok, beszélgethetek velük. Ilyenkor visszajelzéseket kapok, amik segítenek abban, hogy fejlődjek. Ösztönzőleg hatnak rám a pozitív vagy akár negatív kritikák is. A kieső időszakban (januártól márciusig) ott van a weboldalam, azon keresztül is rendelhetnek tőlem a Zsusska termékeket kedvelők. A Facebook-on elég aktív vagyok, ide hetente többször posztolok. Van még Instagram oldalam is, bár ide kevesebbet írok. Több viszonteladóm is van, sőt éttermekben, bisztrókban, kávézókban is kóstolhatók a termékeim, leginkább a szörpök. Egy elégedett fogyasztó aztán vásárlóm is lehet.
Ki vagy mi inspirál?
Huuu, sok minden, szinte bármi vagy bárki, aki a gasztronómiában mozog. Imádok főzni, sütni, nemcsak befőzni. Így rendszeresen olvasok gasztroblogokat, nézek főzős műsorokat a tévében, olvasok recepteket a neten, újságban, szakácskönyveket bújok. Szeretek új dolgokat kipróbálni.
Mivel foglalkozol, amikor nem lekvárokat, szörpöket, befőtteket készítesz?
Sajnos nyáron nagyon kevés időm marad, ilyenkor kitölti a napjaimat a befőzés, a kert, a címkézés, áruszállítás stb. De amikor nem dolgozom, akkor is dolgozom. Tervezem a jövőt, új termékeken agyalok, mit és hogyan csinálhatnék jobban, mivel tudnám egyszerűsíteni a folyamatokat stb. De amikor ezeket sem csinálom, akkor a gyerekeimmel vagyok. Két tinilányt nevelek egyedül, ami sokszor nem könnyű, de imádom őket. Reggel reggelit készítek nekik, majd elviszem őket a suliba és utána állok neki a befőzésnek, a kerti munkáknak, vagy amit éppen arra a napra terveztem. És igyekszem úgy dolgozni, hogy mire hazaérnek a suli utáni különóráikról (úszás, röplabdaedzés, oboa óra, légtorna, jóga, fotószakkör stb.), vacsorát készítsek nekik. Próbálok több időt tölteni velük, de sajnos így is nagyon keveset vagyok velük. Lefoglalja őket a suli, a különórák, a barátok, és sokszor a telefonjuk fontosabb, mint én. Most hogy tél van, és kevesebb a munkám a konyhában és a kertben, több időm jut magamra is. Ilyenkor sportolok, edzésre járok, olvasgatok, filmeket nézek és főzök a páromnak. Ha látok valami klassz receptet, ami megtetszik, azonnal kipróbálom. Az egyik lányom vega, így a vega konyhával is ismerkedem, új ízeket, dolgokat próbálok ki. Míg a másik lányom és a párom is húsevő, így van egy nap, amikor csak nekik készítek valami különleges vacsorát. Hétvégente, mikor nem megyek piacra, kirándulunk a környéken, nagyokat túrázunk. A párom kutyáját is visszük, ő élvezi a legjobban talán rajtam kívül.
Hogyan képzeljük el a konyhádat?
Semmi extra. Egy átlagos konyhám van, ami nem nagy, de egészen jól elférek benne. Van egy befőző automatám, amit sokat használok, néhány gépem, de ezek sem nagykonyhai eszközök, csak épp olyan teljesítményűek, hogy bírják a mindennapos használatot. Pár botmixert, gyümölcscentrifugát már tönkre tettem, így inkább jobb gépeket veszek, mert hosszú távon megéri.
Zsusska termékeket itt megtaláljátok:
Az interjúban megjelenő minden fotó Lang Zsuzsa tulajdona.
Gyere és látogass el a Facebook oldalamra vagy kövess az Instagramon és a Pinteresten.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: