Karácsony előtt két héttel, a sok ünnepi poszt, gasztroajándék és nyereményjáték közé most beszorítok egy finom gesztenyelisztes diós buci receptet. A gesztenyeliszt olyan ételek és sütemények készítéséhez ajánlott, amelyekben érvényesülhet a gesztenye jellegzetes íze. Keverhetitek más lisztekkel is, de ki is váltható vele a liszt teljes mennyisége – ezt azoknak ajánlom, akik kedvelik a gesztenyeliszt kicsit füstösebb ízét. Rostban gazdag, viszont szénhidrátból kevesebbet tartalmaz, mint a búzaliszt. Ennek a diós bucinak a receptje egy évvel ezelőtt jelent meg a Fahéj magazinban. Ebben a tésztában most csak kevés került a gesztenyelisztből. A tésztához élesztő is szükséges, és 1-2 óra várakozás kell ahhoz, míg a tészta szép nagyra nő, de cserébe kb. fél óra sütés után finom, illatos, fűszeres, rozmaringos diós bucikat kapunk.

Hozzávalók (6 db bucihoz).

háromnegyed bögre kenyérliszt

fél bögre fehér liszt

2 púpos evőkanál gesztenyeliszt

másfél teáskanál instant élesztő

fél teáskanál só (kb. 1 g)

negyed bögre apróra vágott dió

1 evőkanál vaj

háromnegyed bögre meleg víz

2-3 nagy csipet őrölt rozmaring

a recepthez 250 ml-es bögrét használtam

Fotó: Csigó Zita Fahéj magazin, 2013. ősz www.csigozita.hu

1. Összekeverem a liszteket, az élesztőt, a sót és az őrölt rozmaringot. Hozzáadom a vajat és elegendő vizet (kb. háromnegyed-1 bögrényit), belekeverem az apróra vágott diót is és 7-8 percig gyúrom, míg könnyű, ruganyos tésztám nem lesz. Letakarom a tésztát, majd addig kelesztem, amíg dupla nagyságúra nem nő (kb. 1-2 óra).

2. A megkelt tésztát átgyúrom, 6 egyforma bucira formázom és éless késsel bevagdosom a tetejüket. Kilisztezett tepsire teszem őket, majd letakarva konyharuhával, újabb 30-40 percig kelesztem.

3. Előmelegítem a sütőt 180-200 fokra és 10 percig sütöm a bucikat. Majd lejjebb veszem a hőmérsékletet, és további 20-25 percet sütöm.

Fotó: Csigó Zita www.csigozita.hu

Kisorsoltuk nyertesünket, GÁSPÁRNÉ SÜTTŐ ANNÁNAK ezúton is gratulálunk! A nyertest levélben értesítettük, köszönjük, hogy velünk játszottatok!

**************************

Otthon készített ehető-iható meglepetéseket, azaz gasztroajándékokat adni hatalmas divat lett. Arra ösztönöz, hogy akit szeretünk, azzal törődjünk többet. Csigó Zita fotós, food stylist  keze alól került ki néhány hete egy fantasztikus könyv Gasztroajándékok – minden alkalomra címmel, ami nem csupán főzéshez és sütéshez nyújt segítséget, hanem megmutatja azt is, hogyan díszítsük fel egyedi, saját készítésű ajándékunkat, legyen szó karácsonyról, születésnapról, vagy akár kerti partiról. Zitával és szerzőtársaival, Kocsis Bálinttal (a CSIKOS lekvárok megálmodójával és tulajdonosával) illetve Szeleczky-Takács Viktóriával (a Fabric csokoládémanufaktúra tulajdonosával) készítettem interjút. Arról kérdeztem őket, hogyan lesz különleges a gasztroajándékunk, milyen alkalmakra készíthetünk otthon bonbonokat, hogyan készült el új könyvük és milyen édes, sós finomságok receptjeit találjuk meg a Gasztroajándékok – minden alkalomra c. könyvben.

Olvassátok el interjúnkat, játszatok velünk a Facebook-on és nyerjetek dekorcsomagot (játék az interjú végén). 

********************************************************************************************

Zita mesélj, miken dolgoztál az elmúlt hónapokban?

Zita: Hajtós időszakon vagyok (nagyjából) túl. Egyrészt 3 könyvet fotóztam, szerkesztettem: a most témául szolgáló Gasztroajándékok – Minden alkalomra címűt, a Vegetáriánus ételek – Magyar idény szerint címűt (mindkettő az I. P. C. Könyveknél jelent meg ősszel), illetve egy tavasszal, Németországban debütáló gasztrós könyvet. Emellett persze készítettem a „szokásos” magazinos gasztrorovataimat (Polgári Otthon magazin, Elixír magazin, Turista Magazin), sőt bővült is a paletta: decembertől találkozhattok velem a Fanny konyhában, illetve jövő év elejétől még egy Mediaworks kiadású magazin hasábjain. És ami nagyon fontos: rengeteg workshopot tartottam az elmúlt időszakban mind a Magnóliák Műhelyében, mind pedig a stúdiómban, jó tudni, hogy ennyi embert érdekel az ételfotózás, természetesen jövőre is folytatom.

Most decemberben pedig ezerrel ráálltam a blogomra, szegény a munkahegyek áldozata lett, kissé elhanyagoltam az utóbbi időben. December 1-től viszont egy téli-karácsonyi bejegyzés-sorozatot indítottam útjára, nagyon tuti lesz, figyeljétek! 🙂

Hogyan jött létre az új könyvetek? Mi volt a szereposztás közöttetek?

Zita: Nyáron kaptam a megbízást az I. P. C. Könyvektől. A téma és a terjedelem adott volt, minden mást rám bíztak. A cél az volt, hogy gasztroajándékok minél szélesebb tárházát vonultassuk fel, és az ehető-iható meglepetések ötletes csomagolására, díszítésére is adjunk ötleteket. Azaz szabad kezet kaptam a fejezetek kitalálásától kezdve a munkatársak megválasztásán túl egészen a konkrét receptek megálmodásáig.

Nem volt kérdés, hogy ezt a könyvet is Kocsis Bálinttal készítem. Nagyon jó kis párost alkotunk munka terén már két éve, azt a tipikus fél szavakból is fajtájút. Mindig lenyűgöz a profizmusa és a kreativitása, nála tudom, olyan nincs, hogy valami ne legyen készen, és kompromisszumokat sem ismer, csak az a jó, ami tökéletes. Jön fotózni, van egy teljesíthetetlen keretünk aznapra, röhögünk, nekiállunk, és estére csak megoldjuk, így megy ez nálunk. 🙂 Nagyon örülök, hogy megismertem, rengeteg stresszt levesz a vállamról, és még több pluszt ad hozzá a munkámhoz.

Szeleczky-Takács Vikit még egy régebbi munkakapcsolatból ismertem, és a csoki-bonbon részlegre egyből ő jutott eszembe. Viki a Fabric csokoládé tulajdonosa, aki kóstolta a termékeit, az biztosan megérti, hogy miért vele szerettem volna dolgozni. Ha lesz a jövőben csokis megkeresésem, biztos, hogy őt fogom felkérni megint, profi, kreatív, és naná, hogy ő is mindent megold. A csokijai pedig nagyon-nagyon finomak!

A szereposztás röviden tehát úgy nézett ki, hogy miután kitaláltam a fejezeteket, az egyes fejezetek hosszát és a stylingkoncepciót, hárman elkezdtünk ötletelni, és kialakítottuk a receptstruktúrát. Ilyenkor persze nagyon kell figyelni a szezonalitásra, nyilván anyák napjára ne ajándékozz sütőtökös chutneyt :), és arra is, hogy a különböző típusú ételekben se ismétlődjenek az egyes ízpárosítások. Amikor összeállt a váz, nekiálltunk a gyakorlati munkának: a könyv valamennyi bonbonját és csokiját Viki, további 40 receptet én készítettem, a „maradékot” pedig Bálint. Vagyis írtuk a recepteket, főztünk-sütöttünk-csokit mártottunk. Minden kész darab nálam landolt: fotóztam és stylingoltam az ételeket, ajándékozási tippeket írtam hozzájuk. Folyamatosan bővítve szerkesztettem a munka során a könyv végén található csomagolási ötleteket, valamint a legtutibb beszerzési helyeket bemutató üzletlistát is. A 1,5 hónapos munkát szerkesztés és korrektúrakörök zárták. A könyv munkálatairól további kulisszatitkokat itt olvashattok.

A könyvben több, mint 100 recept található a névnapi kekszbetűktől kezdve a mézeskalács lekvárig. Mi az oka annak, hogy egyre többen készítenek otthon ehető-iható ajándékokat?

Zita: Igen, „papíron” 120 recept található a könyvben, viszont sok a szett is, tehát ennél még jóval több receptet kap az olvasó. A gasztroajándékok készítése hatalmas divat, egy olyan trend, amivel abszolút tudok azonosulni. Egyrészt picit lelassít, arra buzdít, hogy akit szeretsz, arra szánj 1-2 órát: puhatolózz, hogy mi az ízlése, és ne a kész termékért rohanj be az első szupermarketbe, hanem csak a hozzávalókért. Készítsd el magad az ajándékot, egyedien, a megajándékozott stílusához illően díszítsd és csomagold, vagyis ténylegesen foglalkozz az ünnepelttel. Másrészt szorosan kapcsolódik a kézműves termékek előtérbe kerüléséhez is, ami szintén igencsak támogatandó folyamat.

Viki készítette a bonbonokat és a csokoládékat…. Milyen alkalmakra ajánljátok ezeket?

Viki: Csokoládét gyakorlatilag bármikor érdemes készíteni. Az alapanyag viszont nagyon fontos. Tudom, hogy nem egyszerű beszerezni, de sajnos bármilyen ügyesek vagyunk, egy rossz minőségű csokoládé az egész munkánkat tönkreteheti. Szülinap, névnap, évforduló, vagy esküvő. Mind olyan esemény, ahol egy egyénre szabott csokoládé tényleg szép meglepetés lehet.

Forma és íz tekintetében a legtöbb csokoládét magunk is el tudjuk készíteni ajándékba otthon?

Viki: Íz tekintetében semmi másra nincs szükségünk, mint kreativitásra és bátorságra. Nem baj, ha sohasem hallottunk bizonyos ízpárosításokról. Örüljünk, hogy eszünkbe jutott, próbáljuk ki. A kísérletezés a legszórakoztatóbb és legizgalmasabb folyamat.

Forma tekintetében pedig sokan azt hiszik, hogy ehhez csak speciális, kifejezetten csokoládéhoz használatos kellékeket lehet használni. Nézzünk szét otthon és rájövünk, hogy rengeteg lehetőségünk van. Egy fémdoboz, egy szép papír, egy izgalmas minta… bármi jöhet.

A Fabric csokiknál is pont ez az egyik legfontosabb dolog. Nem kell a megszokott formákhoz ragaszkodni. Egy séta után sokszor térek haza növényekkel, amik gyönyörű lenyomatokat adnak. Egyébként rendszerint gyurmával a táskámban rohangálok. Sosem lehet tudni 🙂

Hogyan lesz különleges a gasztroajándékunk? Milyen ötleteket adnátok a csomagoláshoz?

Zita: A recept annyi, hogy engedd szabadon a kreativitásod, és nyugodtan gondold tovább a könyvben szereplő ötleteket! Rengeteg kellék könnyen beszerezhető a csomagoláshoz: selyempapírok, dobozkák, festékek, textilszalagok, a lelőhelyekhez adok tippeket a könyvben. A legtöbb üzlet webshopként (is) működik, tehát nemcsak a budapestiek számára nyitottak a lehetőségek. És minden kész termék, alapanyag mellett érdemes körülnézni a saját környezetünkben: egy keksz kiszúróforma ugyanúgy lehet a csomagolás része, mint egy festékspray-vel lefújt dísztök, egy vintage újságpapír vagy éppen egy befőttesüveg. Mindig szeretek koncepcióban gondolkozni: ha készítesz karamellszirupot, csomagolj hozzá egy doboz kávét, ha pedig a kekszed alapja a mókás szórócukor, ne felejts el ajándékozni mellé egy teli dobozzal. Persze akkor a legszebb az ajándék, ha a kávét vagy a cukorkát a kézműves ajándékhoz passzolóan átcsomagolod.

Milyen terveitek vannak 2015-re?

Viki: 2015-ben szeretnék egy új sorozatot elkészíteni forma és ízvilág tekintetében. De a legfontosabb, hogy még több ültetvényről sikerüljön alapanyagot találnom. Ez most is folyamatban van. Tervek egyébként mindig vannak, állandóan jár az agyam.

Bálint: Rengeteg tervem van a következő évre a CSIKOS lekvárcsaláddal, illetve Zitával is folytatjuk a közös munkát.

Zita: A jövő évi első könyvrendelésünket már megkaptuk, éppen kidolgozási fázis alatt áll, persze Bálinttal közös lesz ez is. Nekem naptárszezonnal fog indulni az év: az előre dolgozás miatt az év első negyedében készítem a 2016-os gasztrós és egyéb témájú falinaptárakat. Persze mennek tovább a magazinok is, illetve szeretnék minél több időt szentelni a blogomnak.

Zita, Viki és Bálint  elérhető még az alábbi linkeken:

Csigó Zita – Pasztellbarokk – Zita Csigó Photography & Styling: Facebook, Blog, www.csigozita.hu

Szeleczky-Takács Viki – Fabric csokoládé: Facebook és www.fabriccsoki.hu

Kocsis Bálint – CSIKOS lekvárcsalád: Facebook és www.csikoslekvar.hu

********************

Nyereményjáték:

A wannabe chef, a Pasztellbarokk, a Fabric csokoládé és a Csikos Lekvár közös játékban résztvevők között egy vegyes dekorációs pakkot sorsolunk ki, melyet gasztroajándékok díszítéséhez, csomagolásához használhat fel a nyertes.

Szabályok:

1. Kövesd oldalainkat a Facebook-on (wannabe chef, Pasztellbarokk, CSIKOS lekvárcsalád, Fabric csokoládé) és

2. Írd le a wannabe chef FB oldalán is megtalálható játékkiírás alá kommentben, hogy melyik a kedvenc bejegyzésed Csigó Zitától (a http://pasztellbarokk.blogspot.hu/ oldalon tudtok szétnézni).

A megosztás nem feltétele a játéknak, de mindig örülünk neki! 🙂

2014. december 13. 22.00 óráig lehet játszani. Eredményhirdetés december 14-én. A nyertes neve kikerül a wannabe chef blogra és a wannabe chef FB oldalára is. A nyereményt magyarországi címre tudjuk postázni.

{A bejegyzésben található összes kép Csigó Zita tulajdona.}

Ez a tésztás étel  egy zöldfűszeres tortellini receptemre emlékeztet, ami végül a wannabe chef blog elindítására ösztönzött. Egy zöldfűszeres tortellini fotójával pályáztam több évvel ezelőtt egy főzőversenyre, aminek egyik “kiválasztottja” lettem. Ezután rengeteget inspirálódtam, később megszületett a wannabe chef ötlete…

Azóta sokszor elkészült már itthon a tortellini, néhány héttel ezelőtt pedig találtam egy hasonló receptet: Ennek neve “tiroli schlutzkrapfen”, egy igazi tiroli népi eledel. A schlutzkrapfen szó a tiroli schlutzen igéből ered, ami körülbelül siklást jelent. Különböző vidékeken nevezik Schlutzkrapfen- vagy Schlickkrapfennek is. Hasonlít az olasz raviolihoz vagy a sváb specialitásként ismert Maultasche-hoz. Zsályás vajban melegítik össze, tölteléke vidékenként változik, hagyományosan marhahús és burgonya, de főleg spenóttal és céklával készítik. Az eredeti receptben krémtúróval töltötték, én most túrót és zöldfűszert kevertem bele. 

Tiroli Schlutzkrapfen

Eredeti recept: Alnatúra Szakácskönyv

Fotó: Molnár Orsi

Ételfotó és styling workshop: Pasztellbarokk

Hozzávalók:

500 g sima búzaliszt

3 közepes nagyságú tojás

tengeri só

1-2 ág friss lestyán vagy kakukkfű + fél csokor snidling (helyettesíthető más zöldfűszerrel is, például bazsalikommal, petrezselyemmel is)

400 g túró

bors

2 ág zsálya

4-5 ek vaj

reszelt parmezán (ízlés szerint)

Ezen kívül: liszt a nyújtáshoz

1. A lisztből, a tojásokból, 1 tk sóból és kb.  100 ml langyos vízből sima, rugalmas tésztát gyúrok, frissentartó fóliába teszem és kb. fél óráig szobahőmérsékleten pihentetem.

2. A zöldfűszereket apróra vágom, és összekeverem a túróval. Sózom, borsozom.

3. A tésztát lisztezett deszkán nagyon vékonyra nyújtom, és kb. 8-9 cm átmérőjű szaggatóval köröket szúrok ki belőle.

4. Mindegyik közepébe 1 teáskanálnyi tölteléket teszek, félbehajtom és körben a széleket villával összenyomkodom. A túrós-zöldfűszeres töltelékből több marad, így fel lehet használni később, mondjuk vacsorára, kenyérre kenve, nagyon finom!

5. A töltött tésztákat forrásban lévő sós vízben adagonként kb. 4 percig főzöm, amíg a víz tetejére fel nem jönnek. Szűrőkanállal kiveszem őket, majd lecsepegtetem.

A zsálya leveleit lecsepegetem, a vajat serpenyőben felolvasztom, és a zsályát megfonnyasztom benne. A töltött táskákat a vajhoz adom, és 2-3 perc alatt összemelegítem. Tányérokba szedem, végül mindegyikre némi parmezánt reszelek.

Mióta igazán hidegek a reggelek, a smoothie-kat és a juice-okat lassan felváltják nálam az egészséges, meleg gyógyteák. Sokszor úgy érzem, ilyenkor a gyümölcs már nem elegendő a reggeli órákban, szükség van valamire, ami egész délelőtt energiát ad.

Néhány hete akadtam rá egy külföldi blogon erre a zabos keksz receptre, aminek zabpehely és kókusz adja az alapját és pépesített banánnal lehet édesíteni. Legutóbb adtam hozzá kevés mézet is. Nagyon gyorsan bekeverhető, nagyjából 10-15 db készül belőle, attól függően, mekkora sütiket készítünk. Érdemes a kisebb golflabda méretű golyókat lelapítani, majd a tésztát ezután még kerek tésztavágóval is körbevágni, vagyis “megformázni”, hogy szép, szabályos, kerek kekszeket kapjunk. Nagyon ízletes és igazán laktató.

Ez a zabos-banános keksz hasonlít ahhoz a zabpelyhes sütihez, ami 3 évvel ezelőtt, a blog indulásakor került fel az oldalra. Az is nagyon fimon és bevált recept nálunk, leginkább karácsonyi szezonban szoktam készíteni, de ez most egy egészségesebb változat, próbáljátok ki!

Zabos-banános keksz

Eredeti recept: What Should I Eat For Breakfast

Fotó: Molnár Orsi

Ételfotó és styling workshop: Pasztellbarokk

A recepthez 2,5 dl-es bögrét használtam.

háromnegyed bögre zabpehely

fél bögre kókuszreszelék

negyed teáskanál só

egyharmad bögre darált törökmogyoró

negyed bögre aszalt áfonya

1 banán, meghámozva, feldarabolva és pépesítve

2 evőkanál olívaolaj

1-2 evőkanál méz

1 evőkanál szezámmag

Keverjük össze az összes hozzávalót egy tálban. Kb. 1 evőkanálnyi mennyiséget veszünk a tenyerünkbe, golyókat formázunk, ezeket lelapítjuk  majd kerek kivágóval kerek sütiket készítünk. Sütőpapírra tesszük (vagy kivajazott tálcára), és 175 fokon, 20 percig sütjük.

*************************************************

Még több egészséges reggelit itt olvashattok:

Egészséges reggelik 1. rész: Lisztmentes áfonyás, kókuszos palacsinta

Egészséges reggelik 2. rész: Lenmaglisztes kenyér

Egészséges reggelik 3. rész: Nyers vegán reggeli zabkása

Egészséges reggelik 4. rész: Könnyű tápláló reggelik és rágcsálnivalók  + vegán cékla, alma juice

Egyre többet készítek gluténmentes ételeket, egyrészt azért, mert tudom, hogy sokakat érdekel a téma, másrészt azért, mert amikor csak lehet, kerülöm a búzaliszt fogyasztását. Ennek köszönhetően ma már egyre többféle liszt sorakozik a polcon és szerencsére senki sem veszi észre, ha például nem fehér liszt van a süteményben. A másik ételtípus, amivel most sokat és szívesen kísérletezem, az a különböző zöldségfélékkel színezett ételek. Tervezek még céklával vagy sütőtökkel kevert házi tésztát is készíteni, amit remélem hamarosan meg tudok mutatni nektek.

Ez a  sütőtökös “színes” gnocchi egy fotózásra készült. ZItával (Pasztellbarokk) hónapok óta terveztük az ételfotó és food styling workshopot. Többször írtam már nektek a blogon erről, Zita workshopján rengeteg hasznos információt kapunk a fotózáshoz (géphasználatról, kompozíciós szabályokról, stylingról, és ISO-blende-záridő összefüggésről….), valójában mindig az a cél, hogy megtanuljuk, hogyan tudunk szép fotókat készíteni profi műtermi eszközök és berendezés nélkül. Nagyon örülök, hogy egy kis időre újra feldöltődhettem élménnyel, és mindig valami újjal, most például azzal hogy “az egység a lényeg”.

Négyféle ételt fotóztunk. Egy paradicsomos-cukkinis babapürét, egy banános, kókuszos zabos kekszet, egy olasz raviolihoz hasonlító tésztás ételt és ezt a sütőtökös-grízes gnocchit. Mindegyik más hangulatban készült, hamarosan majd megmutatom mindet, recepttel együtt.

Hokkaido sütőtökpürét használtam a gnocchi elkészítéséhez, pürét lehet kapni nagyobb drogéria bipolcain üveges kiszerelésben (ha valaki nem szeretne bajlódni a tök megsütésével). Az eredeti recepthez hokkaido tökpüré szükséges, ha amerikai sütőtökpürével készítjük, akkor javaslom, hogy a nedvességet textilpelenkán nyomkodjuk át, mielőtt a túrós keverékbe kanalazzuk.

Sütőtökös-grízes gnocchi

Sütőtökös-grízes gnocchi

Recept: Alnatura szakácskönyv

Fotó: Molnár Orsi –  Csigó Zita Ételfotó és styling workshop

Hozzávalók:

360 g búzadara

500 g túró

250 g sütőtökpüré

1 tojássárgája

tengeri só

bors

6 ek vaj

1 csokor friss zöldfűszer ízlés szerint

80 g parmezán

Elkészítés

1. A darát, a túrót, a sütőtökpürét és a tojássárgáját  összekeverjük, a sóval és a borssal fűszerezzük ízlés szerint, majd a hűtőben pihentetjük egy órát.

2. Két teáskanál segítségével galuskákat formálunk úgy, hogy időnként a kanalakat hideg vízbe mártjuk, így a tészta nem tapad rájuk.

3. Egy nagy lábosban egyhén sós vizet forralunk, majd közepes lángon a galuskákat megfőzzük benne. Akkor jók, amikor feljönnek a víz tetejére. Szűrőkanállal kiszedjük őket, majd lecsepegtettjük. Serpenyőben felolvasztjuk a vajat. Zöldfűszereket felaprítjuk, a vajba keverjük, és a galuskákat megforgatjuk benne, hogy kicsit megbarnuljanak.

4. A parmezánt lereszeljük, és közvetlenül a tálalás előtt rászórjuk a gnocchira.

A gluténtartalmú élelmiszerek (pl. zsemle, kenyér, tészta) tökéletesen egészséges ételek, ha megfelelő minőségben és mennyiségben fogyasztjuk azokat. Ha felmerül bennünk az érzékenység gyanúja, akkor egy időre ki kell iktatni az étrendből a gluténtartalmú élelmiszereket (pl. búza, árpa, rozs és tönkölybúza eredetű termékek, egyes esetekben a keresztszennyeződések miatt a zab is). Így lehet látni majd, elmúlnak-e illetve jelentősen csökkennek-e a tünetek. Nekem az a személyes tapasztalatom, hogy egyre többen kerülik a glutént tartalmazó ételeket, és ez nem csak a lisztérzékenyekre igaz. Vannak, akiknek egy élethosszik tartó diétára kell átállniuk, de vannak, akik “csak” életmódot váltanak, és egészségesebben szeretnének étkezni, a családjukat is szeretnék ebbe az irányba terelni.

Hadarik Ritától, a Rita Konyhája blog szerzőjétől  kaptam egy tiszteletpéldányt az Egészséges ínyencfalatok c. könyvéből, ami a klasszikus, hagyományos lisztes ételek helyettesítésére ad kiválóan hasznosítható, igazán finom megoldásokat. Rita ezt írja a könyvről: “Nem feltétlenül kell lemondani a megszokott ételekről, hiszen készen kaphatók kifejezetten gluténmentes tészták, lisztkeverékek, és meglátjátok, milyen könnyen elkészíthető otthon a kedvenc pölköltünk mellé a gluténmentes nokedli is…. Ezek a receptek és konyhai praktikák  nemcsak a lisztérzékenyeknek adnak újabb mankót, hanem szándékaim szerint azoknak is, akik egészségesebb és változatosabb étrend kialakításában gondolkodnak.”.

Elsőként egy gluténmentes zserbós muffint próbáltam ki a receptkönyből, amit a keresztfiam születésnapjára készítettem. A dió, a csokoládé kombinációjával főként nagyobb ünnepi alkalmakon érdemes előrukkolni, én azonban nem vártam addig, ezeket az alapanyagokat nagyon egyszerűen be lehet varázsolni a hétköznapi süteményekbe. Rizsliszttel, nyírfacukorral és kókuszzsírral kevertem a muffint, ami mellé nagyon egyszerű házi diókrém recept is tartozik. Kávédarálóban vagy késes robotgépben kell finomra darálni a diót, olajat, mézet, és ezt a diókrémet finoman kell hozzákeverni a tésztához. Sütés után a nem túl forró muffinok tetejére kerül a csokimáz.

A pontos receptet nem oszthatom meg veletek, de a könyvben ennek a nagyon finom zserbós, diókrémes muffinnak az elkészítését is megtaláljátok. A különböző fejezeteket  (levesek, kenyerek, főzelékek, zöldséges főételek, húsos főételek, tészták, sütemények, édességek) egy külön kisokos színesíti, ami a gluténmentes levesbetétekhez, gabonaköretekhez, levesek és főzelékek sűrítéséhez ad alternatív megoldásokat.

A receptkönyvet ezen a linken keresztül tudjátok megrendelni.

Hadarik Ritáról még itt olvashattok a blogon.

Szeptember óta a nagyobbik kisfiam, B. ovis lett, így jut kevés időm néha főzős műsorokat nézni és inspirálódni. Ez a datolyás kosárka Janella receptje (Good Chef Bad Chef), és igazán egyszerű. Egyre többen kerülik a búzaliszt fogyasztást és érdeklődnek a gluténmentes ételek iránt. Datolyakrémes kosárkát csicseriborsólisztből is lehet készíteni, fahéjjal ízesítik és hasonlít a karácsonyi gyümölcsös kosárkára, de ez fehér liszt és cukor nélkül készül. Meg is púpozhatjátok a tölteléket és frissen reszelt citromhéjjal vagy narancshéjjal díszíthetitek.

Datolyakrémmel töltött kosárkák

Recept:

Tészta:

1 bögre fehér rizsliszt

1 bögre csicseriborsóliszt

fél tk fahéj

fél bögre mandulaliszt

2 ek semleges ízű olaj

1 tojás

fél bögre cukormentes körtelé

A száraz hozzávalókat keverjük el. A tojást és az olajat kicsit habosítsuk fel villával egy másik tálban majd a száraz és nedves hozzávalókat keverjük össze robotgépben. Adjuk hozzá a körtelét is, majd kevés lisztezett felületen gyúrjunk belőle puha, omlós tésztát és formáljuk cipóvá.

Két sütőpapír lap között nyújtsuk vékonyabb lappá és így tegyük a hűtőbe legalább 1 órára, hogy kicsit megkeményedjen.

Datolyás krém:

fél bögre mandulaliszt

1 bögre datolya (kimagozva, narancslében áztatva fél órára, majd leszűrve)

1 vaniliarúd kikapart magjai

1 citrom frissen reszelt héja

+ citromhéj a díszítéshez

Elkészítés:

1. Kivesszük a hűtőből a tésztát, 2 sütőpapír lap között 3 mm vékonyra nyújtjuk. 12 kerek formát vágunk ki (pohár vagy bögre is jó erre a célra), és kiolajozott muffin formába nyomkodjuk a tésztalapokat. Nem sütjük vakon, azaz nem tömködjük ki rizzsel vagy száraz babbal, hanem villával megszúrkáljuk és így sütjük 10 perc alatt 150 fokon aranysárgásra, ropogósra.

2. Összeállítjuk a datolyakrémet. A mandulalisztet, a leszűrt datolyát (a levet nem használjuk fel), a citromhéjat, és a vaníliát késes robotgépben krémes állagúra keverjük. Ha kihűlt a tészta, megtöltjük kiskanállal a kosárkákat és frissen reszelt citromhéjjal díszíthetjük.

A recepthez 2,5 dl-es bögrét használtam

Morzsasütit keverni a világon a legegyszerűbb dolog. Ezt a szilvás változatot tesóméknak készítettem egyik hétvégén. Szilvából nem tudok jobb desszertet elképzelni a pitén és a morzsán kívül – mindkettőt nagyon szeretem!

Recept (1 nagy piteformához)

60 dkg szilva (magozott súly), magozva, tisztítva, felezve

1-2 evőkanál nádcukor

1-2 evőkanál keményítő vagy liszt

fél tk fahéj

8 dkg vaj

4 dkg liszt

4 dkg zabpehely finomra darálva

8 dkg nádcukor

A szilvát összeforgatom a cukorral és a liszttel vagy keményítővel majd a fahéjjal. Kivajazott, hőálló tálba teszem, és a tetejére kanalazom a vaj, liszt, zabpehely és nádcukor keverékét, amit előzőleg jól összemorzsoltam. (Nem kell hozzá robotgép, a kezünk is épp jó lesz hozzá.)

180 fokon sütöm, 30 percig.

Még több morzsás recept a blogon:

Meggyes és áfonyás-japán szilvás morzsa

Csokoládés málnás morzsa (fagyasztott gyümölcsből is készülhet)

Almás zabpelyhes morzsa csokoládéval

Ez a pihe-puha, könnyed kis süti a hétvégi sült tök maradékából készült. Egy kis illatos, pirított fekete szezámmaggal dobtuk fel, igazán különleges ízt adott az amúgy is fincsi sütinek. Semmi cicoma, semmi túlspirázás, de nemcsak az íze isteni, hanem a színe is gyönyörű; én kifejezetten imádom a narancsos alapszínben feltűnő fekete kis magokat!

Jó látni, hogy egyre bátrabbak az emberek és a jól megszokott sült sütőtökön és a sütőtök krémlevesen (ami egyébként nagyon finom) kívül egyre többféle ételt, süteményt is készítenek ebből a jó kis zöldségből.

(tovább…)

Mi ezekkel a gyors sütőtökös lepénykékkel nyitjuk az idei sütőtök szezont!

Nálunk délutáni nasinak készült, kizárólag azért, mert nem volt kedvünk (és időnk) kivárni, amíg a sütőben megsül a tök, de bármilyen főétkezés kiegészítőjeként is megállja a helyét, csakúgy, mint a nyáron posztolt cukkini lepénykék. (Emellett nincs benne sem tojás sem tejtermék, szóval abszolút vegán is.) A szójaszószos mártogatóssal az igazi, ki ne hagyjátok!

(tovább…)